A vendéglátás szépségei és árnyoldalai
A vendéglátás valamilyen formájában rengetegen dolgoznak rövidebb-hosszabb ideig életük során. Mint minden szakmának, ennek is megvannak a maga szépségei és nehézségei. Vannak, akiknek végül nem tetszik is a vendéglátással járó életmód, míg mások vérbeli profivá válnak, olyanokká, akiknek a szakma minden csínja-bínja a kisujjában van.
A vendéglátásban minden egyes nap új szituációkat teremt. Gondoljunk csak bele, ahány vendég, annyiféle elbánást kíván, ám ha valaki szívvel-lélekkel végzi a dolgát, semmilyen helyzet nem foghat ki rajta. Márpedig helyzet akad bőven, így a szív meg a lélek mellé nem árt a rátermettség, a több nyelv ismerete, a strapabírás sem.
A vendéglátásban ezen kívül nincsen pihenő vagy ünnepnap, nincsen szabad hétvége és ugyancsak ritka a rövid munkaidő, így extrém körülmények között is bírni kell a terhelést. Bár a munkát a háttérből segíthetik éttermi programok, okosan felépített programok, jól kidolgozott szokások, azért mégis talpon kell lenni hosszú órákon keresztül, így a vendéglátózás igazán nem mondható könnyű mesterségnek.
Természetesen mindezekért kárpótol, hogy sokféle kultúrájú embert lehet megismerni a munka során, remek kapcsolatokra lehet szert tenni, sosincs egy percnyi unalom, és a fizetés sem utolsó, azért nem árt, ha egy jó vendéglátós felkészül nagy adag türelemmel, humorérzékkel, egy remek éttermi programmal és strapabíró, kényelmes cipővel. Ha ezek megvannak, nem lehet semmi hiba!